Abrudbánya Magyar Örökség-díjat kapott

„Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilenczvenkilenczet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?” 

Lk. 15, 4.

Örömmel tudatjuk minden kedves olvasóval, hogy Abrudbánya a Magyar Örökség-díj büszke tulajdonosa lett. A díj ünnepélyes átadására folyó év szeptember 25.-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, Budapesten.

A rendezvényt Juhász Judit, a Bírálóbizottság alelnöke nyitotta meg, majd Klinghammer István, a Bírálóbizottság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja mondta el köszöntő beszédét. A köszöntő beszédet teljes egészében idézem, így a díjjal kapcsolatos esetleges kérdéseket is megválaszolom.

„Köszöntő

A polgárok szabad akaratából létrejött Magyar Örökség és Európa Egyesület feladata a magyar értékek felmutatása a jelen számára és megőrzése az utókornak. Az 1995-ben életre hívott Magyar Örökség Díj a világ magyarságának szellemi becsületrendje. A civil intézmény a kitüntetéssel több mint negyedszázada a magyarság erkölcsi és szellemi teljesítményét ismeri el, a díj a nemzeti összetartozás érzését erősíti.

A beérkező állampolgári javaslatok –  ezek ma már sok folyóméternyi polcot töltenek meg – az  Ezüstkönyvbe kerülnek, a kitüntetettek neveit pedig az Aranykönyv őrzi, melyek, ha betelnek, a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek. Évente négyszer, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség, és a nyári és téli napforduló időpontjaihoz kötődve, a legközelebb eső szombaton adjuk át a díjakat. Mindig hetet.

A kitüntetettek között találunk a tudomány, a művészet és a közélet területéről jól ismert személyiségeket, közösségeket és kevésbé ismert, de a saját területükön kiemelkedő teljesítményt nyújtó honfitársunkat, a hétköznapok jeles közkatonáit.

A bíráló bizottság korábbi vezetőinek, Makovecz Imrének, Mádl Ferencnek, Fekete Györgynek és Hámori Józsefnek erkölcsi hagyatéka nagy felelősséget ró ránk a kitüntetettek kiválasztásban, mert ők nemzetünk példaképei, kiket a hazaszeretet, a hit, a tiszta, megalkuvás nélküli élet jellemez.

És miért került Európa az egyesületünk nevébe?

A magyarság különleges színt jelent a Kárpát-medencében. A medence nagy kamrájában a magyar állam alakult ki a 10. században, és megmaradt ott a mai napig. Amikor II. Szilveszter pápa Szent Istvánnak királyi koronát küldött, akkor ezzel a koronázási aktussal csatlakozott Magyarország Európához – mégpedig – sajátos karakterrel, és a mai napig erőteljesen fennálló, büszkén vallott identitással. Az akkori, Európa határain kívülről érkező nép európai kerethez való csatlakozását jelentő Magyar Királyság, az eredetétől igyekezett kapcsolatát fenntartani az európai eszme szellemét és folyamatosságát képviselő irányzatokkal és teszi ezt hazánk mind a mai napig.

Magyarországot többször alávetették asszimilációs politikának, amely ellen politikailag, kulturálisan és fegyverrel is harcolt. A Széchényi grófok, Petőfi vagy Teleki Pál neve jelképezi a magyarsághoz való ragaszkodást. Több millió magyar számára identitásuk megőrzése a Kárpát-medencében sajnos ma is különös erőfeszítést igényel. Részben elhivatottságunkból, részben földrajzi helyzetünkből és ezeréves történelmünkből fakadó előzmények azonban felkészültté teszik napjaink Magyarországát az integráció és az identitás viszonyának megértésére, a nemzeti szuverenitás megőrzésére.” (forrás: https://magyarorokseg.hu/).

Abrudbánya példa értékű küzdelméről a magyarság megmaradásáért Szőcs Gyula Kálmán szülész-nőgyógyász főorvos, igazságügyi orvosszakértő, az Abrudbányai Magyar Egyesület magyarországi képviselője mondta el értékelését. Kiemelte az erdélyi mócvidék szívében levő bányaváros kulturális örökségének unikumát és méltatta a maroknyi, de igen lelkes magyar közösség hagyományőrző munkáját. Némelyeknek talán furcsán hangzik, de attól még nem lehetetlen az, hogy a többséggel szemben szinte elenyésző arányban levő kis közösség Magyar Közösség Napját, Farsangi bált, Magyar óvoda programot és sok más kisebb – nagyobb rendezvényt és közösségépítő tervet tudjon megvalósítani. Kiemelte továbbá a helyi Polgármesteri Hivatal vezetőségének a segítségét és hozzájárulását a magyar közösség törekvéseihez, mely igazán példaértékű, keresztyén magatartás. Ezt igazolandó, a díjátadáson a helyi Tanács számos tagja is jelen volt.

Méltatását a magyar közösség élén levő tagjainak a kiemelésével fejezte be, kihangsúlyozván odaadásukat és áldozatkészségüket e nemes cél érdekében. Így került megemlítésre Gábor Ferenc és Barát István református lelkipásztorok neve és e sorok írójának neve is.

Végül, de még véletlenül sem utolsó sorban, Kopenetz Loránd Márton, a helyi magyar hagyományőrző civil szervezet elnökének, az erdélyi Fehér megye bányavárosában dolgozó gyógyszerésznek, református gondnoknak az érdemeit sorolta fel, aki önzetlen munkájával, hitével, odaadásával, viharban nyögő árbocként bár, de mégis hajlíthatatlanul, a helyi magyar közösség fáradhatatlan motorjaként, nejével együtt nem csak megálmodta ezt a tervet, hanem meg is valósította. A laudációt fényképvetítés kísérte, melyeken az ott levők bepillantást nyerhettek az abrudbányai magyar közösség munkájába, életébe és mindennapjaiba.

A díjat Demeter László, (muzeológus, tanár, könyvkiadó, művelődésszervező, Erdély, Barót), az abrudbányai magyar közösség régi barátja és munkatársa, a Magyar Örökség-díj Bírálóbizottságának egyetlen erdélyi tagja adta át. Kopenetz Loránd Márton, a díj átvétele után, az időközben felállított abrudbányai csoporttal együtt, lelkes tapsban részesült.

Az ünnepély elnökségében helyet foglalt többek között Deák Ernő Europe-érmes újságíró, a Bécsi Napló főszerkesztője, Vincze László nyomdamérnök, papírmerítő mester, Balassi-érmes hagyományőr és Jelenczki István Szkíta Aranyszarvas-díjas filmrendező. Jelen volt a közönség soraiban Prokopp Mária professor emerita művészettörténész, Balassi-érmes hagyományőr. (forrás: https://gondola.hu/hirek/278853Abrudbanya__Gardonyi_Geza_es_Faykod_Maria_is_ Magyar_Orokseg-dijat.html)

Az abrudbányai magyarság nevét az Aranykönyv őrzi” írja az oklevélen és mi ezért rendkívül hálásak, de ugyanakkor büszkék is vagyunk. Köszönetet mondunk elsősorban minden egyes tagnak és minden önzetlen segítőtársunknak, barátainknak és támogatóinknak!

A bevezetőben Lukács Evangéliumából idéztem és ugyancsak bibliai idézettel zárom soraimat, akár hálaadó imádságként, biztatásként…

„De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!” Ézs 40, 31. Ámen.

Ladányi Péter Sándor

Református lelkipásztor

Abrudbánya, 2021. szeptember 29.

« 2 of 14 »